Ne mentsük fel a Nyugatot sem
A város vezetői, valamint a helyi politikai- és civil szervezetek képviselői a megemlékező tömeggel közösen hajtottak fejet a Városház téren az "™56-os emlékműnél a mártírok emléke előtt.
2013-02-23

Február 22-én emlékezett Budafok-Tétény a kommunizmus áldozataira. Az intenzív havazás miatt az ünnepség a hivatal dísztermében zajlott. Ezt követően a város vezetői, valamint a helyi politikai- és civil szervezetek képviselői a megemlékező tömeggel közösen - koszorúzással egybekötve - fáklyafényben hajtottak fejet a Városház téren az 56-os emlékműnél a mártírok emléke előtt.

Az ünnepi műsorra zsúfolásig megtelt a díszterem. Szabolcs Attila polgármester, Karsay Ferenc és Zugmann Péter alpolgármesterek, valamint Németh Zoltán országgyűlési képviselő, a kerület díszpolgárai, a pártok, a helyi szervezetek vezetői és képviselői mellett szép számmal jelentek meg Budafok-Tétény polgárai is.

A megemlékezés a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Szabolcs Attila polgármester lépett a mikrofonhoz. "Egy ember halála tragédia, egymillióé csak statisztika"" - hangoztatta köszöntőjében a polgármester Sztálin véresen cinikus szállóigévé vált mondatát, hozzátéve: "szerencsére ez az ember 1953-ban meghalt"".

Mint mondta, a XX. században egymást követték a gyilkos diktatúrák, amelyek meggyötörték a világ népeit. A kommunizmus 100 millió áldozata közül, egy millióan Közép-Európában estek áldozatául az ideológiának. A polgármester emlékeztetett, hogy 1990-ig erről nem lehetett beszélni, így nem csak a mai fiatalok, hanem már a szüleik is alig tudnak valamit az elkövetett szörnyűségekről. - Ezért volt mérföldkő 2000-ben az első polgári kormány döntése, majd a Parlament határozata, amelyben február 25-ét a Kommunizmus ?ldozatainak Emléknapjává tették - nyomatékosította Szabolcs Attila.

A rendezvény Fodor Annamária színművész fellépésével folytatódott. Kerületünk szülötte Emőd Tamás költő egyik versének részletét szavalta el, majd egy, a háborúk okozta szenvedések egyetemes erejű üzenetét drámain megfogalmazó dalt adott elő.

Ezt követően Bánhegyi Ferenc történész idézte fel a múltat. Beszédében rámutatott: a magyar naptárban sokféle emléknap fellehető, arra azonban, hogy az egyik legtöbb áldozatot követelő "izmus"" bűneit sem feledjük sokat kellet várni. 2000-ben az Országgyűlés úgy döntött, hogy a Kommunizmus ?ldozatainak Emléknapja 1947. február 25-ére utaljon, "amikor a hazáját hűséggel szolgáló kisgazda politikust, Kovács Bélát, a párt főtitkárát a szovjet katonák elhurcolták"".

- Igaz, Kovács Béla részben elégtételt kapott, mert szobra 2002 óta ott áll a Parlament mellett, a Kossuth téren"" - fogalmazott a történész. Bánhegyi szerint Alekszandr Szolzsenyicin szavait sem feledhetjük, aki azt írta: a kommunizmus háromnegyed évszázadának legszörnyűbb öröksége a lelkek szétrombolása.

Bánhegyi kitért azokra a vitákra is, amelyek a történettudomány berkeiben dúlnak, és egyfajta számháborúként jelenítik meg a közvélemény előtt a különböző diktatúrák felelősségét. Úgy vélte, egy dologban nem lehet vita: "a kommunizmus áldozatainak a száma nagyságrenddel meghaladja minden más diktatúra áldozatainak a számát, hiszen az több mint, 100 millióra tehető"".

- Az emberirtások Keleten, illetve Kelet-Európában történtek; de ne mentsük fel a Nyugatot sem - szögezte le a történész, hangsúlyozva: valahol Nyugaton keresendők azok a gyökerek, amelyekből kifejlődött a kommunizmus. "A jakobinus diktatúra szelleme Párizsból kisebb-nagyobb kitérőkkel átívelt a bolsevik Pétervárra, s onnan landolt 1919-ben a tanácsköztársaság formájában Budapestre.""

Bánhegyi a jelképekről folyó politikai polémiák kapcsán megemlítette a székely zászló-ügyet "Minden, lelkében egészséges budafoki, budatétényi, nagytétényi állampolgár büszke lehet arra, hogy innen, ennek a városházának az erkélyéről indult útjára egy olyan kezdeményezés, amely most már országos méreteket öltött. Mi több, Bukarestig is eljutott.""

Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult, majd a város vezetői, valamint a helyi politikai- és civil szervezetek képviselői a megemlékező tömeggel közösen - koszorúzással egybekötve - fáklyafényben hajtottak fejet a Városház téren az 56-os emlékműnél a mártírok emléke előtt.

Sengel Ferenc