Hírek

Bortelepülések közgyűlése a Záborszky pincében
Idén Budafok-Tétény volt a házigazdája a Bortelepülések közgyűlésének
2013-03-05

A Magyar Bortelepülések Szövetsége (MBSZ) a magyar borturizmus, borkultúra és a településeken tevékenykedő szőlészetek, borászatok fejlesztéséhez szeretne támogatást nyújtani. Idén Budafok-Tétény volt a házigazda.

Az idén mintegy 29 millió euró - mintegy 8,5 milliárd forint - támogatás érkezik a magyar szőlő- és borágazatba - mondta a közgyűlést követő sajtótájékoztatón a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Feldman Zsolt jelezte, hogy a támogatásból több mint 22 millió euró lesz felhasználható a szőlőültetvények megújítására, és több mint 4 millió euró jut majd a borászatok beruházási támogatására. A helyettes államtitkár kitért a hegyközségek működési rendszerének megújítására. Mint mondta, erre azért van szükség, hogy a hegyközségek alkalmazkodni tudjanak a változó piaci körülményekhez. A változásokat illusztrálva kifejtette, hogy az egy tag egy szavazat elvét felváltja a korlátozott területalapú rendszer alkalmazása, amely a jelentősebb gazdasági kockázatot vállaló tagoknak nagyobb beleszólást biztosít az ügyek intézésébe. Emellett megváltozik a hegybírók státusa, erősödik a termelőkkel való kapcsolatuk. A hegybírók a továbbiakban a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához tartoznak majd.

Szabolcs Attila polgármester tudósítónknak nyilatkozva kifejtette, hogy annak idején azért jött létre a Magyar Bortelepülések Szövetsége, hogy önkormányzati szinten is próbálják segíteni "a magyar bor visszatérését a hazai, majd a nemzetközi köztudatba"". Úgy vélte: az elmúlt évek alatt több sikert ért el a szövetség, de még nagyon sok munka és a tennivaló. Maga a borágazat egy elég kényes terület, mert számos összetevőtől múlik egy-egy gazdálkodó sikere, például az időjárástól is, hiszen a fagy, vagy a szárazság is döntően befolyásolhatja az egész éves munka eredményességét. "Reméljük, hogy a szövetség munkájával sokat tudunk segíteni a borágazatnak, és esetleg a politikai döntéshozók felé is közvetítünk olyan információkat, javaslatokat, amelyek nyomán érdemi és jó döntések születnek, ezek pedig hozzájárulnak a borászok sikeres munkájához."" - szögezte le Szabolcs Attila.

Kocsis Imre Antal, az MBSZ titkára emlékeztett arra, hogy 1990-ben a helyi borászatok kisgazdaságok és nagyüzemek voltak. Nem létezett a településeken a mai értelemben vett közép-borászat - a két szélső érték szerepelt. A polgármesterek tanácstalanul nézték, hogy mi a teendő ezeken a területeken. Ami az emúlt 20 évben létrejött, az igazi csoda. Talán nincs az országnak még egy ágazata, ami ilyen hihetetlen fejlődésen ment keresztül, mint a borászat. Területszerzés, feldolgozó- és palackozó-építés, piacrajutás gondjainak megoldása mind a borászok terhe volt. Szinte valamennyien a borból építették fel a gazdaságukat, leginkább saját maguk termelték meg a fejlesztéshez szükséges tőkét.

Budafoki háttér

A budafoki a világ egyik legnagyobb ma is működő, összefüggő pincerendszere, melynek teljes hossza 100 km-re tehető. Magyarországon egyedülálló, de Európában is ritkaságnak számít a Záborszky Pincészetben tavaly megnyitott Budafoki Borváros. A borskanzen tíz magyarországi borvidéket jelenít meg az egyes vidékekre jellemző pincehomlokzattal. Ezen kívül a borászati hagyományok ápolása, híres hazai borvidékek sajátosságainak bemutatása, borászathoz kapcsolódó mesterségek megismertetése tartozik célkitűzéseik közé.

Kántor Klaudia

Fotók: Soma

Budafoki háttér