Emlékezés ’56 hőseire Budafok-Tétényben - Videóval frissítve!
Budafok-Tétény Önkormányzata október 20-án, pénteken tartott ünnepi megemlékezést az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, az esemény nemzeti hőseiről. A hagyományoknak megfelelően a Városháza dísztermében tartott megemlékezést koszorúzási ünnepség követte a Városház téri 1956-os emlékműnél.
2017-10-30

„1956 óta több mint hat évtized telt el, ennek első bő felében a kádári kommunista diktatúra történelemhamisítása ellenében, titokban lehetett csak ápolni a forradalom emlékét. De az elhallgatás, az eltagadás, az önkény hazugságai ellenére a szívekben élt ez az emlék, nem feledtük a bátor honfitársakat.” – mondta ünnepi köszöntőjében Németh Zoltán alpolgármester. 

Hozzátette, „nekünk, magyaroknak büszkeséget adott az, hogy ’56-ban hazánk sok leánya és fia ki mert állni az igazság, a szabadság mellett. Közel három évtizede büszkén, nyíltan és félelem nélkül ünnepelhetünk. Sajnos sokan már nem lehetnek köztünk az októberi ifjak közül. Itt vannak ugyanakkor a következő nemzedék tagjai, a ma fiataljai, akiket szintén megkülönböztetett szeretettel köszöntök. Hiszen a Gádor iskola tanulói szeretettel készültek műsorukkal. Ők azok, akik szerencsére nem tapasztalhatták meg a kommunista diktatúra ostoba történelemhamisítását. Köszönet nekik és tanáraiknak, hogy segítenek megőrizni a forradalom emlékét.” – mondta az alpolgármester.

Ezt követően Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ünnepi beszédében azt hangsúlyozta:

„Ha az 1989 óta eltelt időszakot számoljuk, mondhatjuk, hogy 1956-ra visszatekintve felezőidő volt a rendszerváltozás. Mintegy közel 30 esztendőt szabadságban töltöttünk, és ugyanennyit a kommunista diktatúra időszakában.

Gloria Victis, azaz dicsőség a győzteseknek! Ez a gondolat vezérel bennünket most is” – tette hozzá. Úgy fogalmazott: „Ha az áldozatoknak a számát meg akarjuk pontosan állapítani, akkor lehetetlen vállalkozásba kezdünk, hiszen nagyon kevesen voltak ebben az országban, a szűk nomenklatúrát leszámítva, akik ne szenvedtek volna valamilyen hátrányt a kommunizmus évtizedeiben. Mintegy háromezer körül volt a halottak száma, mintegy háromszázan voltak, akiket halálra ítéltek, mintegy kétszázezren voltak azok, akik a nagyvilágba távoztak azokban a hetekben. Az áldozatoknak és az egyéni tragédiáknak ez a szövevénye meghatározó módon jelenti azt a keretet, amivel az 1989-es rendszerváltozáshoz elérkeztünk, és ami a rendszerváltozásnak az igazságalapját megadta. Az a számtalan szenvedés, a vérnek és a könnyeknek a mérhetetlen sokasága vezetett nem csak Magyarországon, hanem az egész közép-európai térségben a rendszerváltáshoz.”

 

A Fideszes politikus szerint igaz az a mondás, hogy "a kommunizmusban az volt a legrosszabb, ami azután következett". Lehet, hogy szabadságként definiálható a ’89-et követő időszak, de ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt évtizedek a magyar társadalom számára egy sétagaloppot jelentettek volna. Meghatározó az az erőfeszítés is, amit azért kellett tennünk, hogy az ország működőképessé váljék. A diktatúra idején megtapasztalt szenvedésekhez, áldozatokhoz ez is hozzászámítható – mondta az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

 

Hozzátette, a szuverenitás fogalmát manapság nagyon sokszor hangsúlyozzuk, és nem véletlenül tesszük ezt, hiszen a magyar történelem végsősoron arról szól, hogy milyen módon tudtuk megszerezni, visszaszerezni a szuverenitásunkat. Mint fogalmazott: „Az a tizenkét nap 1956-ban felvillantotta a szabadságot, a főhatalom visszaszerzésének esélyét a magyar nép által. Akkor ugyanis szabadon kimondhattuk, amit gondoltuk, amit akartunk, szabadon cselekedhettünk. Meghatározhattuk mi magunk, hogy mi a helyes, a követendő és mi nem. 1989 is valami hasonlót, a szuverenitás visszaszerzésének élményét adta nekünk, magyaroknak. És manapság is a szuverenitás megtartásának, megőrzésének a fontossága van napirenden. Ez egy szisztematikus, folyamatos erőfeszítést jelent most is annak érdekében, hogy továbbra is mi lehessünk a saját sorsunknak az alakítói.” – hangsúlyozta Németh Zsolt.

 

Kiemelte: "2018-ban választási év lesz, és ahogy 1956-ban is tenni kellett a magyar szuverenitásért, úgy most is tenni kell ennek érdekében. Most hála Istennek, ezúttal nem kell életünket áldozni érte, hanem felelősen végig kell gondolni, hogy milyen lehetőségek előtt áll az ország, milyen alternatívát kínálnak fel az egyes politikai erők, és részt kell vállani ebben a közösségi cselekvésben, folyamatban."

 

A politikus Németh Lászlót idézte, aki úgy fogalmazott 1956-ban, hogy „emelkedő nemzet vagyunk”. Úgy vélem, hogy most elkövetkezhet az az időszak, amikor a térség népeinek az összefogásával egy felemelkedő Közép-Európának lehetünk a szemtanúi. Ennek a hatása pedig az egész Európai Unióra is meghatározó lehet. Ez is 2018-nak, 1989-nek és 1956-nak az üzenete! – zárta ünnepi beszédét Németh Zsolt.

 

Az ünnepségen a Gádor Általános Iskola tanulóinak '56-os tematikus előadása aratott nagy sikert. A megemlékezésen és az követő koszorúzáson részt vett Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, az országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke, Szepesfalvy Anna alpolgármester, valamint az Ötvenhatos Szövetség XXII. kerületi Szervezetének képviselői, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége XXII. kerületi Szervezetének képviselői, kerületünk díszpolgárai, önkormányzati képviselők, továbbá civil- és egyházi szervezetek, pártok képviselői is.

Az ünnepségen elhangzott, hogy Karsay Ferenc polgármester és Zugmann Péter alpolgármester testvérvárosunk meghívására Varsóban képviselik kerületünket, az ottani 1956-os megemlékezésen vesznek részt.

 

FOTÓ: KOCSIS ZOLTÁN ::

A Promontor TV összeállítása:

 

Kapcsolódó képgaléria: