Hírek

Hogyan „disszidált” a Karthago himnusza
Szigeti Ferenc: Több évtizedes titokra derült fény a tévéstúdióban
2017-05-20

A Hogy volt? című tévéadásban derült ki, hogy csaknem negyven éve miként került a Karthago legendás száma, a Requiem a Szabad Európa Rádióhoz – jóval hamarabb, mint a Magyar Rádióba…

– Évtizedek óta foglalkoztat a Requiem-kérdés, ugyanis a bezártság miatt akkoriban nagy meglepetés volt a számomra, hogy a Budai Ifjúsági Parkban adott koncertünkről a Requiem című, akkor még friss számunk hogyan kerülhetett ki pillanatok alatt Nyugatra, de hosszas kutatással sem jártam sikerrel – mondta lapunknak a budafoki Szigeti Ferenc. A Karthago frontembere 1981-ben írta az azóta az együttes himnuszává vált dalt, ami egy koncertjükön szívelégtelenségben elhunyt fiúról szól.

– A rendszerváltás után találkoztam a Szabad Európa Rádió Teenager Party műsorának vezetőjével, Cseke Lászlóval, aki érdeklődésemre sem árulta el, hogyan jutott hozzá ilyen gyorsan a felvételhez, így ez azóta is rejtély maradt, egészen idáig…

– Hogyan derült fény a titokra?

– A Duna tévé Hogy volt? című műsorába hívtak be nemrég, ahol rajtam kívül Török Ádámot, Balázs Fecót és Kóbor Jánost is megkérték, hogy közösen emlékezzünk a legendás Budai Ifjúsági Parkra. Itt elmeséltem a Requiem különleges esetét és megjegyeztem, sajnos a mai napig nem tudom, pedig nagyon érdekel, vajon ki vitte ki ezt a számomat, mire Kóbor közbevágott: „Én tudom!” A stúdióban rajtam kívül is mindenki kíváncsi volt a válaszra, amit az Omega énekese meg is adott: „Én!” Döbbent csend lett, majd János elmesélte, akkoriban zenekarával, az Omegával rendszeresen járt Münchenen át Nyugatra, és szállította a legfrissebb magyar slágereket Cseke Lászlónak, aki cserébe a legújabb angol és amerikai számokkal ajándékozta meg, amit pedig a Magyar Rádiónak vitt. Magyar slágerekért világslágerek!

– Jó üzlet. Most már megnyugodott?

– Hogyne! Csaknem négy évtized után derült fény egy számomra nagy titokra.

– A Requiem „disszidált”, önök soha nem akartak?

– Nem, de a számunk Nyugaton is nagy siker lett.

– Pedig be se akarták mutatni…

– Annyira megrázott a fiú halála, hogy pillanatok alatt megírtam a róla szóló Requiemet, amit megmutattam a zenekarnak. A fiúk azt mondták, túl nyálas, nem nekünk való, nem elég rockos. Nem hagytam annyiban, és arra kértem őket, legalább egyszer játsszuk el a Budai Ifjúsági Park nyitóbuliján, és meglátjuk, érdemes-e műsoron tartani. A közönség döbbent csenddel, majd hatalmas ovációval fogadta a Requiemet, ami a himnuszunkká vált. A többi már ismert…

(Temesi László)