Hírek

Lipi atya és Poldi bácsi
A Hantzmann család ősei hajóval jöttek Budafokra, és földműveléssel foglalkoztak
2017-05-18

A Kossuth Lajos utcában nemrég bontották le a 40. szám alatti házat, azt, amelyikben Hantzmann Lipót, az alig tíz éve elhunyt budafoki pap élt. Hantzmann Irén, aki a család történetéről mesélt, elmondta, hogy az atyával közös ősei hat másik családdal együtt érkeztek Promontorra 1752-ben. Ahogy a betelepült svábok többsége, ők is hajóval jöttek és földműveléssel foglalkoztak. Igaz, később volt közöttük fuvaros, kereskedő és kocsmáros is.

Irén ükapja, Hantzmann Jakab (1833–1918) huszonegy éves korában vette feleségül Haász Terézt (1834–1911), aki öt fiúnak adott életet, köztük az ő dédapjának, Istvánnak és a később pappá felszentelt Lipót nagyapjának, Ferencnek is.

– Hantzmann Ferenc Koch Terézzel kötött házasságából öt lány és három fiú született. Jakab vegyeskereskedő volt, és édesapja Kossuth Lajos u. 69. szám alatt lévő üzletét vitte tovább. Megnősült, de gyermeke nem született, ahogy Ferencnek sem lettek utódai. Lipót (1890–1967) azonban, akit Budafok-szerte csak Poldinak emlegettek, feleségével, Novotny Elvirával két gyermeket nevelt: Elvirát és Lipótot (1925–2006). Lipi atya évtizedekig a belvárosi Szent Lipót-templom köztiszteletben álló papja és a Hittudományi Egyetem szerzetes-tanára volt – mutatta be néhány szóval a család egyik ágát Irén, majd rátért a saját vérvonalára.

– István dédapám fuvaros volt. Dédanyám, Schmidt Erzsébet öt gyermeket szült, köztük három fiút: Istvánt, Józsefet és Jakabot. István nagypapám Fischer Rózával kötötte össze az életét, és édesapámon kívül – akit szintén Istvánnak hívtak – még három lányuk született. Nagyapám negyvenegy évesen meghalt, így az akkor tizenhat éves édesapám lett a családfenntartó, de azért kitanulta a mészáros-hentes szakmát. Az első feleségétől elvált, abból a házasságból született István nevű bátyám. 1948-ban feleségül vette édesanyámat, Hofher Irént. Házasságukat azonban csak az első feleség halála után szentesíthették a templomban, ahol Hantzmann Lipót atya adta össze őket – akkor már az én jelenlétemben – mesélte. Hozzátette: pap rokona nagy tudású, széles látókörű, sok nyelven beszélő ember volt, papi munkája mellett ógörög, latin és német szövegek fordításával is foglalkozott. Egészen haláláig, ha csak tehette, eskette és temette a családtagokat is. Nagy gourmand volt, igen szerette az édesapja által készített sváb hurkát, valamint az egyéb „disznóságokat”.

Irén féltestvére, István 1956-ban Svédországba ment, megnősült, és három gyermeke született: Frank, Mona és Christian. Az ő egyeneságán tehát István fiai viszik tovább a Hantzmann nevet.

Nevetve mesélte, hogy Budafokon szinte minden család rokonságban áll egymással. Hegedűs Endre zongoraművész feleségének, Hegedűs Katicának (született: Frei Katalin) az édesanyja például második unokatestvére volt Hantzmann Lipót atyának, ahogy az ő édesapja is.

– A Hantzmannok a Fischerek révén a Niederkirchnerekkel is rokonságba kerültek, de a családhoz tartozott Bertele Oszkár és édesapám húgának, Annának a férje, Hajdinyák Gyula cipészmester is. Mi velük együtt laktunk a Kossuth Lajos utca 34. szám alatt – fejezte be a Hantzmann család vázlatos történetét Irén.

(Tamás Angéla)