Hírek

„Minden kiállítás ünnep”
Az ARTÉR évzáró tárlata a Budafoki Könyvtárban
2019-01-04

Az év utolsó kiállítása nyílt meg december 14-én a FSZEK Budafoki Könyvtárában, amelyre szép számban jöttek el az érdeklődők. A főszereplők a kerületben működő ARTÉR Művészeti Egyesület tagjai voltak, akik ezúttal is kitettek magukért.

Az ARTÉR művészeit már jól ismerhetjük Budafok-Tétényben, hiszen legutóbb, szeptemberben találkozhattunk műveikkel a budafoki Magdolna utcában kialakított Művész utcában. Most beköltöztek a könyvtárba, ahol az emeleti galériában az egyik egyesületi tag, Csobán András – rajz-művészettörténeti tanárként, munkája mellett rajzolt, festett, restaurált, a mai napig is, mert mint hangoztatja, fontos számára a rendszeres munka – vállalta a megnyitás nem könnyű feladatát. Mielőtt idézünk beszédéből, nem árt annyit tudni az ARTÉR-ről, hogy a művészeti egyesület 2004-ben alakult Budafokon, tagjai hivatásos képző- és iparművészek, akik valamilyen szállal kötődnek a kerülethez. Van köztük festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, restaurátor. Most itt, festményeken kívül szobrokat is láthatunk január 5-ig, a 21 alkotótól.
– Összejöttünk egy kiállítás megnyitóján, amely mindig ünnep a számunkra – kezdte beszédét Csobán András. – Amikor felkérést kaptam, hogy méltassam a műveket külön-külön, arra gondoltam, nem biztos, hogy ez eredményes lenne. Huszonegy mű az nem kevés! Arról nem is beszélve, hogy nehéz olyan alkotásokról beszélni, amelyek nem is azért készültek, hogy beszéljünk róluk, hanem hogy gyönyörködtessenek. Nekem, mint befogadónak, elengedhetetlen szerepem van abban, hogy a készség irányába mutató vonalak betöltsék a szerepüket a maguk teljességében. Tehát a műveknek szükségük van a befogadásra, különben értelmetlen a megvalósításuk.
Ezután általánosságban beszélt a képzőművészetről, majd így búcsúzott: „Jó befogadást kívánok mindnyájuknak!” Mielőtt szót fogadtunk volna, Juhász Anikó gitárművész muzsikálásában gyönyörködhettünk. (Temesi László)