Nosztalgiázik a híres operettpáros
Leblanc Győző és Tóth Éva túl az Óperencián
2017-11-08

Gyakran repülnek az óceánon túlra, ahol a kinti magyarokat szórakoztatják. November 11-én azonban a „bentieket” fogják, méghozzá szűkebb pátriájukban, Budafokon, a Tóth József utcai művelődési házban. A Leblanc Győző–Tóth Éva énekes páros évtizedek óta a kerületben él, így hazajárnak, amikor itt lépnek fel.

– Túl az Óperencián, a szellők szárnyán? – kérdezzük a neves házaspárt, akik Túl az Óperencián címmel adnak műsort november 11-én délután 3 órakor.
Leblanc Győző: – Ha nem is a szellők szárnyán, de igen sokszor átrepültük az óceánt Amerikától Ausztráliáig, Kanadától Új-Zélandig. Tíz évvel ezelőtt például fél évet töltöttünk az ötödik kontinensen.

Tóth Éva: – Igen sok barátra tettünk szert ezeken az utakon, és nagyon megható találkozásokban volt részünk. A kinti magyarok mindenütt nagy szeretettel fogadnak bennünket. Jóleső érzés, hogy milyen élénk az érdeklődés az anyaország iránt.

– Azok iránt a műfajok iránt is, amiket képviselnek?

L. Gy. – Az operett, népdal, nóta még mindig megdobogtatja a szívüket. Főleg az idősebb korosztályét, de a fiatalok is nem egy slágert velünk énekelnek.

T. É.: – Örökzöldeket is énekelünk, ötven év nagy slágereit, ezeket szinte mind ismerik a legtávolabbi kontinenseken is. Valóban, a legtöbbször együtt énekelünk a nézőkkel.

– Idehaza szintén hasonló a fogadtatás?

L. Gy.: – Ezek a műfajok nem mennek ki a divatból, bárki bármit is mondjon! Itthon is bárhol megfordulunk, a közönség igen aktívvá válik, amikor felcsendülnek ezek a gyönyörű dallamok, mint például a Szellők szárnyán vagy a Túl az Óperencián.

T. É.: – Külföldön, de idehaza is megsiratják ezeket az örökbecsű számokat, és velünk együtt nosztalgiáznak. Az ifjabb korosztály képviselői is fel-felbukkannak ezeken az előadásokon, és előfordul, hogy ők is dalra fakadnak…

– Milyen évük volt, és mit várnak a jövő esztendőtől?

L. Gy.: – Szerencsére ki se látszunk a munkából, rengeteget utaztunk az idén is, a hétvégéink szinte mindig foglaltak voltak. Boldogok lennénk, ha a jövő évünk is hasonlóan jól sikerülne.

T. É. – Sok falunapon, fesztiválon szerepeltünk az idén, ránk fér egy kis pihenés. Januárban Ausztráliába utazunk két hónapra, ott alkalmunk lesz a pihenésre is. Én szintén megelégednék azzal, ha a 2018-as évünk hasonlítana a 2017-esre.

– Jó hosszú időre elhagyják a kerületet…

L. Gy.: – Ideköt minden, nagyon szeretem ezt a csendes vidéket.

T. É.: – Én is így vagyok ezzel, minden külföldi turnénkról alig várjuk, hogy hazaérkezzünk ide, erre a gyönyörű helyre.

(Temesi László)