Színművész és rádiós
Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott a kerületi Lázár Csaba
2018-09-10

A kerületünkben született és azóta is itt élő Lázár Csaba színművész, a Magyar Katolikus Rádió vezető bemondója rangos elismerésben részesült az államalapítás ünnepe alkalmából: magas színvonalú szakmai munkáját állami díjjal, a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetéssel jutalmazták.
 


Lázár Csaba, akit több alkalommal hallhattunk verset mondani Budafok-Tétényben, így legutóbb a Hősök napján is, Arany János műveit tolmácsolja a legszívesebben. Az Arany-emlékév kapcsán a költő balladáiból válogatott, Jézusa kezében kész a kegyelem című irodalmi összeállítással járta az országot, hogy zenész kollegájával, Laczó Zoltán Vincével együtt népszerűsítsék a számára legkedvesebb poéta költészetét.
– Mióta tart ez a nagy „szerelem”?
– A Budai Nagy Antal Gimnáziumba jártam, ahol nemcsak a színjátszó kör munkájában vettem részt, de rendszeresen szavaltam is. Beneveztek a III. Országos Arany János Balladamondó Versenyre, ahol a száztizenhét versmondó közül az első lettem. Ez a meghatározó élmény indított el a versmondó és a színészi pályámon. Ma már szívesen választom Petőfi verseit is, közel áll hozzám Nagy László, Vörösmarty és Vajda János költészete, a kortárs költők közül Bódás János és Nagy Gáspár, Balassi költeményeit tolmácsolni pedig óriási öröm. Úgy vélem, magyar színésznek magyar költők verseit mondania kell.
– A Nemzeti Színiakadémia elvégzése után azonnal a Nemzeti Színházhoz került. Onnan a soproni Petőfi Színházhoz vitte az útja, majd szabadúszó lett, de közben a Magyar Katolikus Rádióban elkezdett rádiózni is.
– Rengeteget tanultam az első időszakban. Olyan színészlegendákkal játszhattam, mint Sinkovits Imre vagy Agárdy Gábor. Szerettem a színházat és szeretem ma is, de a rádiózással kiteljesedhettem. A rádiószínházban a rádiójátékokban mindent ötvözhetek, amit szeretek: a hangok művészetét, a közösségi játékot és a rendezést.
– Nem hiányzik a színházi légkör?
– A színpadi játék szeretete nem múlik el, ezért a rádiózás mellett különböző társulatoknál kerestem és keresem is a lehetőségeket, de az igazi nagy öröm a Budakeszi Templomkert Színház megálmodása és létrehozása. Második éve játszunk három-három előadást a makkosmáriai templom kertjében. Az idei nyári szabadtéri előadásunkban Apor Vilmos püspöknek állítottunk emléket, de az alkotás csúcsa számomra mindenkit – a színészeket, civileket, a helyi önkormányzatot, a katolikus egyházközséget, a református kórust, a művelődési házat – összefogni egy közös ügyért. Ez mindennek az esszenciája.
(T. A.)