Hírek

Történelmi visszatekintés Tétényben
Kihelyezett parlamenti bizottsági ülést tartottak Nagytétényben a tétényi országgyűlés 740. évfordulóján
2019-07-10

Kihelyezett parlamenti bizottsági ülést tartottak Nagytétényben az 1279. évben IV. (Kun) László király által összehívott tétényi országgyűlés 740. évfordulója tiszteletére.

Miután a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának tagjai egyetértettek abban, hogy a két napirendi ponttal az ülés a tervezettnek megfelelően zajlik le, megszavazták a hivatalos ülés témáját, a tétényi országgyűlésről való megemlékezést és a második, kötelező egyebek napirendi pontot.

A szabályszerű, formai elemekben bővelkedő összejövetelt Ritter Imre, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke nyitotta meg, aki szakszerű összefoglalót tartott arról, miért is érdemes erre az eseményre emlékezni. A német nemzetiségi képviselő kiemelte: a tétényi országgyűlés jelentősége túlmutat a kunok helyzetét szabályozó törvények elfogadásán, hiszen szinte az angol demokráciát megelőzve rögzítette a nemzetiségek függetlenségét, és ez az a fontos üzenet, amelyre ma is érdemes odafigyelni.

Ezt követően Ritter Imre köszönetet mondott a Nagytétényi Polgári Kör elnökének, László Istvánnénak, hogy a parlamenti nemzetiségi bizottság szószólói társaságában (Farkas Félix – roma, Paulik Antal – szlovák, Rónayné Slaba Ewa Maria – lengyel, Sianos Tamás – görög, Szuperák Brigitta – ukrán, Varga Szimeon – bolgár) jelen lehet ezen a nagyszerűen megszervezett és előkészített, rendkívüli kihelyezett ülésen. Hozzátette: reméli, hogy a civil egyesület és a bizottság továbbra is jó kapcsolatot ápol majd egymással.

A hozzászólások során elsőként Bánhegyi Ferenc kapott szót. A történelemtankönyvek írója Történelmi visszatekintés címmel az országgyűlés történetét helyezte előadása középpontjába, külön kitérve az 1200-as évekre, amikor már a kunok is szerepet játszottak a magyar történelemben. IV. (Kun) Lászlót bemutatva a történész beszélt a rákosi országgyűlésről, a Hód-tavi csatáról és a történetírók által évszázadokon át az utolsó Árpád-házi uralkodónak tartott király haláláról is.

A második előadást Dindi István helytörténész tartotta. A nyugalmazott történelemtanár a honfoglalás idejére visszatekintve kiemelte a hét vezér egyikét, a település névadóját, Tétényt (Töhötöm), beszélt a Tétény nemzetség tagjairól, akik a XI. században több évtizeden át jelentős szerepet, fontos tisztségeket töltöttek be a mai Nagytétény területén.

A helytörténész a nap helytörténeti vonatkozásait boncolgatva azt vázolta fel a jelenlévőknek, hogy a kun kérdés ügyében 1279. július 13. és 25. között itt megtartott országgyűlést két lehetséges helyszínen is megrendezhették, de a mai napig nem lehet tudni, hol tartották meg ténylegesen.

A július 3-án megrendezett eseményen az ötletgazda és szervező László Istvánné köszöntötte a megjelenteket, köztük külön örömmel üdvözölte a Karcagról érkezett kun vendégeket, kiemelve Fábián József emeritus jászkun főkapitányt és emeritus kiskun kapitányt, valamint Varga Ferenc regnáló kiskun kapitányt, a nagytétényi székelyeket képviselő Puskás Tibort és a népviseletbe öltözött nemzetiségek tagjait, akik identitásuk megőrzése mellett is büszke magyarként élnek Budafok-Tétényben.

Ezt követően az elnök asszony ismertette a nap forgatókönyvét, és a parlamenti ülés hivatalos részének lezárása után először Karsay Ferencet, majd Németh Zsoltot kérte a mikrofon elé.

A polgármester beszédében kiemelte: Budafok-Tétényben öt nemzetiségi önkormányzat (bolgár, görög, horvát, német, roma) működik, és nagyon boldog, hogy kerületünkben ilyen békességben élnek egymással a nemzetiségek.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette: nem a kunok és a magyar király között volt áthidalhatatlan az ellentét, hanem a távolról jött ember erőszakossága ásta alá együttélésünket. Itt, Tétényben azonban megszületett egy nagyon fontos megállapodás, amelyre bátran hivatkozhatunk, bátran lehetünk büszkék.

– Ma a helyzetünk hasonló. A méretünk kisebb, de a politikai súlyunk nő, mert őrizzük a belső stabilitásunkat, az ország szuverenitását. Ma az itt élő nemzetiségekkel együtt részesülünk ebben, és – csodák csodájára – nagyjából egy irányba is húzunk. Miénk ez az ország, mindannyiunké, birtokon belül vagyunk, és mi itt vagyunk itthon. A belső ügyeinket pedig, ha hagyják, meg is oldjuk európai módra, magyar módon – hívta fel a jelenlévők figyelmét Németh Zsolt, aki segítséget nyújtott abban, hogy a nagytétényi Szelmann Házban üljön össze a parlamenti bizottság.

A kunokról F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, a Kunszövetség elnöke és Pintér Zoltán Árpád, a Karcagi Nagykun Református Gimnázium történelemtanára osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

A kerületi nemzetiségek bemutatását a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében Tavasz Patrícia kezdte, akihez a bolgárkertészetet és a Magyar–Bolgár Barátság napját kiemelve Varga Szimeon szószóló is csatlakozott. A helyi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Szirtes Edit a sváb gyökerekről, a szőlőművelésről, majd a németajkúak kitelepítéséről beszélt. Említést tett az emlékek felkutatásáról és a megemlékezésekről, és mondott néhány szót az Árpád Utcai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskoláról is. A Roma Önkormányzat elnöke, Daróczi Károly a helyi feladatokat, az elért sikereket és eredményeket, valamint nehézségeiket ismertette a jelenlévőkkel. Az ő mondanivalójához Farkas Félix szószóló kapcsolódott.

A beszédek végeztével, némi pogácsa és frissítő elfogyasztása után a vendégek megkoszorúzták a Nagytétényi úton lévő emléktáblát, és Wahl Ildikó „idegenvezetésével” megtekintették a Nagytétényi Helytörténeti Kiállítóteret, majd a Szelmann Ház udvarán elfogyasztották a délután két órára elkészült, hamisítatlan, autentikus karcagi birkapörköltet, amelyet a Kunszövetség szakácsai főztek három birkából.

(Tamás Angéla)