Varga Miklós és a Talpra, magyar!
Az énekes örül, hogy negyvenévi diktatúra után....
2018-04-15

Leghíresebb dala a vén kontinensről szól, de volt már István, a király és Julianus barát, szíve mélyén azonban rocker maradt, aki végigénekelte Európát. Varga Miklós március 15-én a „szabadságharcban” vett részt, a Talpra, magyar! című rockmusical ősbemutatóján játszott a Papp László Arénában. 

– Miről szól a darab? – kérdeztük a Budafokon élő énekestől.

– A forradalom első évfordulójáig, 1849 januárjától március 15-ig követhetjük nyomon az eseményeket az első részben, abban az időszakban, amikor a kormány és a Nemzeti Színház Debrecenbe menekül, de innen tovább kell állniuk a debreceni színészekkel együtt, egészen Szegedig, ahol a két társulat kalandos élete elevenedik meg a második részben. Jó érzés volt együtt játszani a két gyermekemmel. Remek a történet és a zene, amit az igen tehetséges Mátyássy Szabolcs írt, tele gyönyörű dalokkal. A szöveg Topolcsányi Lauráé és a rendezőé, Szurdi Miklósé. A darab más aspektusból mutatja be a százhetven évvel ezelőtt történt forradalmi eseményeket, illetve az utóéletét, ahogy azt eddig megszoktuk. Nem hősi eposz, nem himnikus, hanem mindenki számára könnyen emészthető mű, a szabadságharcos időszakot a színészek életén keresztül láthatjuk.

– Mit jelent önnek a szabadság?

– Alapvető emberi szükségletet, jogot, természetes szabad életvitelt. Negyvenévi diktatúra után végre megélhettük, milyen szabadon élni.

– A vén Európában…

– Ez a dalom – ami meghatározta egész zenei pályámat – jóval a rendszerváltás előtt, az 1980-as évek elején született. A véletlen hozta össze, és nagy meglepetésemre világsiker lett. Érdekes a története, ugyanis külön született a dallam és külön a szöveg, méghozzá több év különbséggel! A zenémhez eredetileg Kék farmer címmel Csiga Sándor írt szöveget, akinek köszönhetem, hogy egyáltalán belevágtam a zeneszerzésbe. Egyszer azt kérdezte tőlem: „Te, Miki, miért nem írsz dalokat, mikor annyian próbálkoznak ezzel?” Hazamentem, és öt perc alatt megírtam ezt a dalt, ő pedig az említett szöveget, mégsem ez lett a befutó. Két évvel később találkoztam egy kultúrház vezetőjével, Varga Mihállyal, aki szövegírással is próbálkozott, és kezembe nyomta Európa című versét ezekkel a szavakkal: „Írj már hozzá egy dalt”, mire elkezdtem dúdolni a jóval korábban megírt dallamot. S csodák csodája, tökéletesen ráillett! Hihetetlen, de egy hangot, egy betűt sem kellett megváltoztatni.

– Hogyan lett belőle világsiker?

– Az Uránia moziban mutattuk be, és háromszor kellett megismételnünk. A koncert után berontott az öltözőbe a Hungaroton egyik menedzsere, hogy ebből azonnal lemezt kell csinálni. A kislemez csaknem kétszázezer példányban fogyott el, és külföldön is hatalmas sikert aratott, világsztárok énekelték. Svájcban a tudtom nélkül vitte sikerre az ország kedvence, amit véletlenül tudtam meg, de mielőtt bepereltem volna, megegyeztünk...

– A „vén Európa”, különösen az unió migránspolitikája miatt, ma is aktuális. Nyomon követi a hazai és a nemzetközi politikai „mozgásokat”?

– Természetesen, ez alól egy művész sem vonhatja ki magát, hiszen meghatározza az életünket, a gyerekeink jövőjét. Nekem is két gyermekem van, ikrek, tizenhét évesek, nem mindegy, hogy milyen országban, milyen Európában élnek. Remélem, a józan ész győz! (Temesi László)


A képen Varga Vivien és Varga Miklós Fotó: Kocsis Zoltán