Hírek
Legfrissebb hírek
- 12-11 Újabb utak épülnek a kerületben
- 12-11 Újabb BENU Gyógyszertárral büszkélkedhet Budafok-Tétény
- 12-10 Egy aláírás a nemzeti régiók védelméért
- 12-09 Jégpályaavató Mikulás bulit tartottak
- 12-09 A Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat 2020. évi fordulójának összesített adatai
Cimkék
Városházi Híradó Budafok-Tétény Publikus Közlemény Tájékoztató Program Városfejlesztés Sport Közlekedés Kultúra Megemlékezés Budapest Bornegyede Környezetvédelem Oktatás Pályázat Felhívás Ünnep Fesztivál Elismerés Közélet Civil élet Egészség Kiállítás Borfesztivál EU projekt Promontor TV Kék hírek Gyász Stratégiai partner Testületi ülés Interjú Összefogás Hagyományőrzés Pályázatok Helytörténet Évforduló Pincejárat Csatornázás Ünnepség Hitélet Rendőrség Bornegyed Esélyegyenlőség Családbarát hely Videó Jótékonyság Előadás Társadalmi egyeztetés Kerület napja Koncert Siker Programok Egészségügy Civil összefogás Meghívó Stratégiai partnerek Szavazás Közbiztonság Rendőrségi felhívás Nemzeti összefogás Választás Állás Advent Lakossági fórum Család Bornegyed magazin Köszöntés Kegyelet Projekt területek Életmód Vállalkozás Köszöntő Riasztás Fővárosi Közgyűlés Természetvédelem Nekrológ Közösségre kapcsolva Lomtalanítás Klíma Adomány Testvérvárosok Ajándékozás Budapest Felmérés Budapesti olimpia Könyvbemutató Közösségi tervezés Helyzetjelentés Aláírásgyűjtés Víz világnapja Honatya Népszavazás Tisztelet Avent Portré Mulatság Civil kurázsi autó BeszámolóVolt egyszer egy budafoki papírgyár, az egykori Első Magyar Cartonlemezgyár, ahol 1944. június 15-én „a szellemi élet megtisztításának” jegyében olyan írók és költők műveit semmisítették meg, mint Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Bródy Sándor és Szép Ernő, illetve Heine, Proust, Freud vagy Stefan Zweig. Ezen a napon négyszázezernél több könyvet zúztak be, százhúsz magyar és százharminc külföldi, zsidó származású szerző műveit. A zúzógépet személyesen Kolosváry-Borcsa Mihály kormánybiztos, az 1938-ban alapított Országos Magyar Sajtókamara elnöke indította el azzal a céllal, hogy a „mérgező zsidó betűt” kitöröljék a magyar irodalomból.
Könyvek holokausztja címmel nyílt kiállítás az 1944 elején még ortodox zsidó imaházként, de ma már a nagytétényiek könyvtáraként működő épületben, hogy azokra az írókra, költőkre emlékezhessünk és emlékeztessünk, akiknek műveit hetvenöt évvel ezelőtt látványos módon megsemmisítették, holott azok ma is a magyar, illetve egyetemes kultúra szerves részét képezik.
A megnyitón Magyaródi Ágnes könyvtárvezető fogadta az érdeklődőket és vendégeket, köztük Fodor Pétert, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatóját is, aki elsősorban a 2010-ben elkezdett felújítási munkákról és a 2013. augusztus 31-én átadott könyvtárról beszélt, de említést tett az egykori zsinagógáról és az épület előtt elültetett és ma is ott álló öt fáról is. Miután Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke köszöntőbeszédében kiemelte, mennyire hihetetlen és megdöbbentő, hogy az akkori hatalom félt Molnár Ferenctől, Heltai Jenő A néma leventéjétől vagy Felix Salten Bambijától, Vámos Tibor kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Milton szavait idézve megnyitotta a tárlatot, melynek megtekintése után Garbóci László helytörténész tartott előadást a nagytétényi zsidóság sorsáról.
A megjelenteket hivatalos távolléte miatt Karsay Ferenc polgármester levélben köszöntötte.
Az Üldözött írók, betiltott lapok, kirabolt könyvraktárok, megsemmisített könyvek alcímet viselő kiállítás, melynek megnyitóján Takáts Andrea és Boronyák Gergely színművészek tolmácsolásában Kiss József egyik verse és a Bambi című regény egy részlete is elhangzott, június 28-ig tekinthető meg a nagytétényi könyvtár nyitvatartási idejében.
(Tamás Angéla)