Ihrig-Farkas Sebestyén csereként is többször betalált már, a szezon egyik legemlékezetesebb gólja, a Honvéd elleni 3-2-t jelentő találat is az ő nevéhez fűződik. A csatárral beszélgettünk, sajnos nemcsak a Honvéd elleni meccsről, hanem a Puskás Akadémiától elszenvedett vereségről is.

Sokan még mindig Ihrig-Farkas Sebestyénnek a Honvéd ellen a 92. percben lőtt gólja mámorában élünk, a Budafok szezonjának talán legfantasztikusabb lövésével juttatta a csatár Tujvel hálójába a labdát.

„Nekem most a Puskás Akadémiától elszenvedett 3-0-s vereség jár a fejemben, sajnos, ez a frissebb emlék – reagált a 27 éves támadó. – Ott egy kicsit meg kellett volna állítani az időt, mármint a múlt héten, de nem lehet. Különben az Új Hidegkuti Nándor Stadion a kedvenc pályám, ott lőttem az MTK-nak is a győztes gólunkat, most meg a Honvédnak.”

Megkérdem Sebestyéntől, egyetért-e azzal, hogy a Honvéd elleni utolsó negyven perc a bajnokság eddigi legjobb negyven perce volt, legalábbis budafoki szemszögből.

„Jól játszottunk, tényleg szép támadásokat vezettünk, több lehetőségünk is volt a gólszerzésre, de azért máskor is kitettünk magunkért. Nem egy meccsen az erőnlétünknek, a frissességünknek köszönhetően kerekedtünk felül a hajrában. Gondolok itt a Diósgyőr elleni hazai meccsünkre, vagy az MTK ellen idegenben, amikor szintén győztes gólt rúgtam. Szóval, volt több ilyen mérkőzés is, hogy a Honvéd elleni volt-e a legjobb, azt nem tudom, de ez egy tényleg jól sikerült félidő volt.”

A játékosok nyilván nem látták, hallották, de a tévéstúdióban Bozsik Péterék félájultan dicsérték a Budafokot.

„Mi valóban a meccsel voltunk elfoglalva, de ha ez így volt, akkor ennek örülünk. Jó hallani, ha elismerik a munkánkat, a teljesítményünket. Volt terület, mivel a Honvéd is támadott, mi is támadtunk, egyik csapat sem állt be 2-2 után az eredmény tartására, ezért kerekedett jó meccs. Kellett a három pont!”

Csizmadia Csaba vezetőedző arról beszélt, hogy talán elrontott valamit a két mérkőzés közötti nyolc napban, az is lehet, hogy túl sok volt a pihenő, amihez nem szoktak hozzá.
„Vagy túl erős volt az ellenfél, az sem kizárt – mondta a csatár. – Végtére is a Puskás Akadémia a második, a Honvéd meg a tizenegyedik, azért ez jelentős különbség. A felcsútiak nagyon magabiztosan védekeztek, és onnan villámgyorsan kontráztak, amire próbáltunk felkészülni, de sajnos a hét elején a fagyott gyepen nem tudtunk edzeni, csak a fenti műfüvesen, és az egy kicsit kikészítette a lábunkat. De nem biztos, hogy ezért voltunk tompábbak a szokottnál. Megkeressük az okokat, és próbálunk okulni belőle.”

Lassan meg kell barátkozni a gondolattal, hogy a Puskás Akadémia nem véletlenül áll a tabella második helyén.

„Nem bizony, jó kis csapat, remek játékosokkal. Az sem használt, hogy rögtön az elején kaptunk egy gólt, ami után az ellenfél már nyugodtan kontrázhatott. Hiába próbáltunk dominálni, kevés helyzetet alakítottunk ki, ez megpecsételte a sorsunkat. Jó lenne most már két meccset nyerni egymás után, és egy kicsit eltávolodni a kiesőzónából. Talán majd szombaton, amikor a Kisvárdát fogadjuk – ellenük még veretlenek vagyunk az NB I-ben. Idehaza 2-1-re győztünk a nyitányon, majd Szabolcsban 0-0-t játszottunk. Az volt az egyetlen nullára lehozott mérkőzésünk a szezonban.”

Reméljük, szombaton jön a második...

(Ch. Gáll András)